Ottomány

Ottomány (Otomani)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Szalacs
Rang	falu
Községközpont	Szalacs
Irányítószám	417446
SIRUTA-kód	31002
Népesség
Népesség	670 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	731
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 15″, k. h. 22° 14′ 16″47.437498, 22.2377147.437498°N 22.237710°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 15″, k. h. 22° 14′ 16″47.437498, 22.2377147.437498°N 22.237710°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ottomány (Otomani) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, az Érmelléken, Érmihályfalvától délkeletre, az Ér mellett, Szalacs és Érbogyoszló közt fekvő település.

Története

A település és környéke már a bronzkorban sűrűn lakott hely volt. Határában az e korból származó településről és temetőjének urnasírjaiból - melyek az i. e. 2500 és 1100 közötti időszakot fogják át - szinte megszámlálhatatlan lelet, köztük bronz öntőminták is napvilágra kerültek, mely leletanyag alapján a területet Közép-Európa nagy részén Ottományi kultúra néven tartják számon.

Ottomány Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1263-ban említették először, mint Moys nádor birtokát.

1457-ben az albisi Zólyomi család tagjainak volt itt birtoka. A 16. század közepéig a Makó családnak is volt itt részbirtoka, melyet a család kihalta után, 1563-ban Varkocs Tamás kapta meg.

A 18. század második felében és a 19. század első felében a Verebélyi család örököseié, valamint a Jasztrabszky, Komáromy, Inczédy, Balogh, Medve családok, valamint a Péchy, Gulácsy, Fráter, Fényes család és Szentjóbi Szabó család osztoztak rajta.

A 20. század elején Jasztrabszky Kálmán és Szentjóbi Szabó Gyula volt a település nagyobb birtokosa.

A településnek a 20. század elején 1079 magyar lakosa volt, valamennyien reformátusok. A házainak száma ekkor 197 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Érmihályfalvai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma - részben az ősi román stílusú templom maradványa.
• A Komáromy majd Lovass család birtokát képező kúria. Napjainkban kiállítóhely.

Híres szülöttei

• Itt született Szentjóbi Szabó László költő (1767–1795).
• Itt született Komáromy György 1817. február 11-én, az 1848/49-es szabadságharc tisztje.
• Itt született Szentmihályiné Szabó Mária (1888–1982) író.
• Itt született Szebeni István (1922–1993) református lelkész, egyházi író.

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.