Mezőbottyán

Mezőbottyán (Botean)
Mezőbottyán görögkeleti ortodox temploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Köröskisjenő
Rang	falu
Községközpont	Köröskisjenő
Irányítószám	417296
SIRUTA-kód	29742
Népesség
Népesség	542 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	13 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 22° 08′ 37″47.101438, 22.14369547.101438°N 22.143695°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 22° 08′ 37″47.101438, 22.14369547.101438°N 22.143695°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbottyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőbottyán (Botean) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös völgyének elején, a Réz-hegység alatt fekvő település.

Története

Mezőbottyán, Bottyán Árpád-kori település. Nevét már 1257-ben említette oklevél, mint a Csanád nemzetség birtokát.

1360-ban a falut Thelegdy Tamás kalocsai érsek és rokonai három részre osztották fel maguk közt.

1366-ban a pápai tizedjegyzékben már a mai nevén Botthyan, Bathyan néven jegyezték fel.

A báró Wesselényi család Kolozsváron levő levéltárában egy 1372-ben kelt oklevél szerint Nagy Lajos király megsemmisítette az egri káptalannak kiadott levelét; e levél értelmében az egri káptalan az Adorján királyi várhoz és Thelegdy Miklós fiainak, Gergelynek és Miklósnak birtokaihoz, Bottyánhoz és Jenőhöz tartozó erdőket a váradi egyház birtokának állította, holott nem voltak azok.

A település birtokosai a 19. század első felében a telegdi közbirtokosok voltak, a 20. század elején pedig Thelegdy József országgyűlési képviselőnek volt itt nagyobb birtoka.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1910-ben 514 lakosából 5 magyar, 509 román volt. Ebből 508 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetesség

• 18. századi ortodox fatemplom^[2]

Hivatkozások

Galéria

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.