Alsólugos
| Alsólugas (Lugașu de Jos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsólugos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417315 |
| SIRUTA-kód | 29911 |
| Népesség | |
| Népesség | 2199 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 131[1] |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,20 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 21′47.06666667, 22.3547.066667°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 21′47.06666667, 22.3547.066667°N 22.350000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsólugos – Alsólugas – Magyarlugas (románul: Lugașu de Jos) falu Romániában, Lugașu de Jos központja (Bihar megye, Partium).
Fekvése
A megye középső részén, a Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el, Nagyváradtól kb. 32 km-re keletre, Élesdtől 5 km-re nyugatra, az E60-as főút mentén található.
Történelem
Alsólugos, Lugas Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között v. Lugas néven említette oklevél, ekkor a falu másodszor 18 kepe tizedet adott a püspöknek (Gy 1: 640).
Neve már a 13. században is szerepelt egy bécsi összeírásban.
1406-ban p. hungaricalis Lugasd néven, 1458-ban Magyarlugas, 1808-ban Lugos (Alsó-), 1851-ben Alsó-Lugos, 1913-ban Alsólugos néven írták.
Magyar lakossága a török hódoltság alatt kihalt, 1715 után románok települtek helyébe. A 19. század elején a gróf Batthyány család birtoka volt.
1840–1918 között a Zichy család lett a birtokosa, a községben levő csinos úrilakot is gróf Zichy Domokos építtette.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Alsó-Lugos, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös regényes völgyében, 8 római katholikus, 800 óhitü lakossal, anyatemplommal, urasági kastéllyal. Határa 2739 hold, ... Birja gróf Batthyáni Arthur | ” |
1873-ban a Huta-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztította a települést, mely nemcsak házakat döntött romba, hanem emberáldozatot is követelt.
A 20. század elején gróf Zichy Jenő volt a település birtokosa.
1910-ben 1041 lakosából 906 román, 76 magyar, 1 német, 45 cigány, 13 szlovák nemzetiségű volt.
Népesség
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 1.613 (48,67%)
- Romák: 804 (24,26%)
- Magyarok: 640 (19,31%)
- Szlovákok: 251 (7,57%)
- Németek: 1 (0,03%)
- Lipovánok: 1 (0,03%)
- Olaszok: 1 (0,03%)
- Más etnikumúak: 1 (0,03%)
- Be nem vallott etnikum: 2 (0,06%)
A lakosság 53,83%-a ortodox (1784 lakos), 17,77%-a református (589 lakos), 12,43%-a pünkösdista (412 lakos), 9,08%-a római katolikus (301 lakos), 6,06%-a pedig baptista (201 lakos) vallású.
A 2011-es népszámlálás alapján:
- Románok: 1.982 (55,4%)
- Romák: 354 (9,9%)
- Magyarok: 908 (25,4%)
- Szlovákok: 223 (6,2%)
- Egyéb: 2 (0,05%)
- Nem válaszolt, nincs jelen: 111 (3,1%)[2]
Látnivalók
- Zichy kastély, 2001-ben Európai Uniós pénzből felújították, ma szállodaként működik.
- A „Gruiul Pietrii” tájvédelmi körzet (kb. 0,4 hektáron)
- Mesterséges tó a Sebes-Körösön
- Ortodox és Görög-katolikus templom
Gazdaság
A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, sokan a közeli városokba járnak dolgozni (Nagyvárad, Élesd). A településen egy olasz tulajdonban lévő gomba és gyümölcsfeldolgozó üzem működik.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
További információk
- A községről
- A 2002-es népszámlálási adatok
- Sebes-Körös völgye fatemplomai
Sablon:Bihar megye települései
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál
Románia-portál
Földrajzportál
