Érolaszi

Ez a szócikk Székelyhídhoz tartozó faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Olaszi (Nagyvárad).

Érolaszi (Olosig)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Székelyhíd
Irányítószám	417439
SIRUTA-kód	30960
Népesség
Népesség	460 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	468[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	148 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″47.350415, 22.18082747.350415°N 22.180827°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″47.350415, 22.18082747.350415°N 22.180827°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Érolaszi (románul: Olosig) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki hegyek egyik fennsíkján, a Nagyvárad-Szilágysomlyó vasútvonal közelében fekvő település.

Közigazgatásilag a tőle 5 km-re fekvő Székelyhídhoz tartozik.

Története

Érolaszi 11-12. századi olasz telepítésű falu. Első említése 1215-ből Olazy, majd 1291-1294-ből Eng-Olazi és villa Olozi formában. A 18. században németeket is telepítettek ide, ekkor Sváb-Olaszinak nevezték. Váradolaszi néven is említik.

1282-ben Olaszi lakói a váradi dombon birtokoltak szőlőt egy oklevél szerint. Akkor a váradi püspök birtoka volt. 1325-ben Cyne Péter a település birtokosa, aki Károly Róbert királytól vámszedő jogot nyert, de később elvesztette e jogát. 1332-es pápai tizedjegyzék szerint már egyházas hely volt. Ekkor már jelentős falu lehetett a magas tized miatt. 1466-ban a Csáky család birtoka volt. Érolaszi a Hontpázmány nemzetség birtoka volt, a nemzetség tagjait még 1562-ben is említették.

A török uralom idején a város lakatlan volt (1692). 1828, 1851-ben települt be újra emberekkel.

Az 1800-as évek elején birtokosai voltak a Bernáth, Boronkay, Dráveczky, Bónis, Elek, Okocsányi, Ottlik, Sárossy, Szártóry, Tihanyi családok. A 20. század elején Vásárhelyi Imre birtoka volt.

A település határában feküdt egykor Véd nevű község is, melynek egyházát a fennmaradt oklevelek már 1334-ben említik.

Lakossága

1910-ben 769 magyar lakosa volt. 1930-ban már csak 717, míg 1980-ban mindössze 675 a lakosok száma. 1992-ben 574 lelket számoltak.

Nevezetességek

• Református temploma - 1858-ban épült

Itt születtek, itt éltek

• Kövessi Ferenc - Növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár 1875. március 18-án itt született.

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Györffy György: Biharvármegye
• Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996