X–43

A NASA technikusai dolgoznak az X–43A indításán (2004. március 27.)
A NASA B–52B hordozó felviszi az X–43A hiperszonikus kísérleti járművet (2004. március 27.)
A Pegasus rakéta gyorsítja az X–43A-t, röviddel azután, hogy begyújtotta a gyorsító rakétát (2004. március 27.)

A Boeing X–43A egy kísérleti hiperszonikus repülőgép, aminek a tervezett repülési sebessége nagyobb, mint 7-szeres hangsebesség (Mach 7, 8050 km/h), a repülési magassága 30 000 m (vagy több). Ez a NASA Hyper-X program része, bevonva a fejlesztésbe például a Boeing és a Microcraft vállalatot, továbbá az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL).

A kísérleti repülőgép

Pilóta nélküli repülőgép, 3,6 m hosszal. A fejlesztés költségei elérték a 250 millió amerikai dollárt. Az amerikai űrhivatalnak 2004. március 27-én, három évvel egy hasonló teszt sikertelensége után sikerült elindítania a járművet hiperszonikus sebességgel, aminek eredményeként az X–43A lett a leggyorsabb levegőbeszívásos repülőgép a világon. (Noha a rakéták gyorsabbak, de nem tudják felhasználni a levegőből az égéshez szükséges oxigént, azt magukkal kell hordozniuk.)

A kísérlet

A kis méretű X–43A tesztgépet egy Pegasus gyorsítórakétára szerelték, amit Kalifornia déli területe fölött indítottak egy átalakított B–52-es bombázóról. A próbarepülés során a 15 méter hosszú rakéta közel 6000 km/h sebességre gyorsult fel a kísérleti gép leválása előtt, hogy aztán az a saját, hidrogénhajtású torlósugár-hajtóművét használja.

A NASA első tesztje 2001. június 2-án nem sikerült az X–43A-val, mivel a gyorsítórakétának 11 másodperccel a B–52 hordozóról való leválasztása után vezérlési gondjai akadtak. A második teszt során a Pegasus normálisan begyújtott, és felrepítette a tesztrepülőgépet 28,5 km magasságba. A leválasztás után a motor a légbeeresztőjének kinyílását követően beindult, és a repülőgép tovább gyorsított. Az üzemanyag 11 másodpercig áramlott a motorba, és ez idő alatt a repülőgép több mint 24 kilométert tett meg. Miután elérte a Mach 7-es sebességet, 6 percig siklórepülésben haladt, majd a Csendes-óceánba zuhant. Az X–43A önállóan 10 percig repült.

A tervezési folyamat végső célja, hogy elérjék a szökési sebességet (40 320 km/h).

Sebességrekord

A harmadik tesztnél, 2004. november 16-án egy B–52B-ről történt az indítás 13 157 m magasságból, egy módosított Pegasus rakéta segítségével. Leválás után az X–43A a saját hajtóműjével repült tovább még körülbelül 10 másodpercig. Ennek során Mach 9,6-et (körülbelül 12 144 km/h-t) ért el 33 223 m-es magasságban, amivel új sebességi rekordot állított fel. Ezt követően – a terveknek megfelelően – Dél-Kalifornia közelében a Csendes-óceánba zuhant.[1]

Egyéb sugárhajtású gép

Ezen két teszt között, a Queenslandi Egyetem „HyShot” csapata végrehajtotta az első sikeres tesztrepülést a sugárhajtású gépükkel, mindössze 1,1 millió dolláros költségvetésből.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Boeing X-43
A Wikimédia Commons tartalmaz X–43 témájú médiaállományokat.
  • NASA: X-43 Archiválva 2016. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Dryden Flight Research Center
  • „A NASA kutatja a tolósugár hajtómű határát” – cikk a The New York Times-ból
  • Boeing: Hyper-X X-43A

Jegyzetek

  1. NASA - Faster Than a Speeding Bullet: Guinness Recognizes NASA Scramjet. [2021. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
Sablon:XRepülő
  • m
  • v
  • sz
Az X-sorozat kísérleti repülőgépei
X–1 · X–2 · X–3 · X–4 · X–5 · X–6 · X–7 · X–8 · X–9 · X–10 · X–11 · X–12 · X–13 · X–14 · X–15 · X–16 · X–17 · X–18 · X–19 · X–20 · X–21 · X–22 · X–23 · X–24 · X–25 · X–26 · X–27 · X–28 · X–29 · X–30 · X–31 · X–32 · X–33 · X–34 · X–35 · X–36 · X–37 · X–38 · X–39 · X–40 · X–41 · X–42 · X–43 · X–44 · X–45 · X–46 · X–47 · X–48 · X–49 · X–50 · X–51 · X–53 · X–54 · X–55 · X–56 · X–57
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap