Györgyi (település)

Györgyi (Ďurďošík)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterIveta Hadašová
Irányítószám044 45
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség667 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség263 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület4,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″48.741944, 21.41527848.741944°N 21.415278°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 31″, k. h. 21° 24′ 55″48.741944, 21.41527848.741944°N 21.415278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györgyi (szlovákul: Ďurďošík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 11 km-re keletre, az Ósva-patak jobb oldalán, egyik mellékágának partján fekszik.

Története

1330-ban „Gyrgy”, 1332-ben „Gurgy” néven említik. Neve a György személynévből származik. Az Aba nemzetség birtoka volt, 1330-ban az Aba nembeli Bodun, majd fia Mihály birtoka. 1337-ben az abaszéplaki uradalom határleírásában említik. 1553-ban mindössze négy portát számláltak a faluban, ami legfeljebb 20 lakost jelent. Továbbra is a kis falvak közé tartozott. 1565-ben mindössze 11 jobbágy lakta. 1598-ban 7 ház állt itt. A 18. század elején a falu gyakorlatilag elnéptelenedett. 1720-ban nem volt lakója és 1746-ban is csak két ház állt a községben, lakói a Zombori család jobbágyai voltak. 1773-ban már szlovák többségű faluként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYÖRGYI. Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja meglehetős termésű, de más javai meglehetősek, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótára szerint már 247 lakosa volt: „Györgyi, (Gyurkusik), tót falu, Abauj vmegyében, az Ósva mellett, Kassához keletre 2 mfd. 219 kath., 12 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. F. u. Boronkay, Hreblay, Lánczy, Piller.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 199-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 332 lakosából 328 szlovák volt.

2011-ben 406 lakosából 387 szlovák volt.

További információk

  • Községinfó
  • Györgyi Szlovákia térképén
  • Képes ismertető (szlovákul)
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
Sablon:Kassa-környéki járás
  • m
  • v
  • sz
A Kassa-környéki járás települései
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Družstevná pri Hornáde · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászómindszent (Poproč) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Kenyhec (Kechnec) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Miglécnémeti (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Pány (Paňovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap