Méhészudvarnok

Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1314
Polgármester	Waldemar Vislay
Irányítószám	044 02
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
Népesség
Teljes népesség	512 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Terület	13,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″48.6, 20.8388888948.600000°N 20.838889°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″48.6, 20.8388888948.600000°N 20.838889°E
Méhészudvarnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhészudvarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Méhészudvarnok (másképp Szádudvarnok-Méhész,^[2] szlovákul: Dvorníky-Včeláre) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.

Szádudvarnok

A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.

Méhész

Méhészt 1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.

A trianoni diktátumig mindkét település Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Szádudvarnok, Méhész és Szádelő községeket 1964-ben Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Szádelő kiválása után 1990-ben a Dvorníky-Včeláre nevet kapta.

Népessége

1910-ben Szádudvarnokon 442-en, Méhészen 125-en, túlnyomórészt magyarok laktak.

2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák.

2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák.

Lásd még

• Szádudvarnok
• Méhész
• Méhészudvarnok-Szádelő megállóhely

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Misad, Katalin. A szlovákiai magyar írásgyakorlat helyesírási jellemzői a szlovák nyelv hatásának tükrében., Magyar Helyesírás – Oktatási segédlet (PDF), lekt. Németh Takács Henrietta, Pozsony: Szenci Molnár Albert Egyesület, 5–6. o. (2021). ISBN 978-80-973425-7-9. Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 2. „Ebben az egykor önálló, de a közelmúltban közigazgatásilag egyesített községek magyar nevének írásmódja ahhoz a szlovák helyesírási szabályszerűséghez igazodik, mely szerint az ilyen névformákban kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az összevont helységek nevét, pl.: Dvorníky-Včeláre → Szádudvarnok-Méhész, Perín-Chym → Perény-Hím.” 

További információk

• Hivatalos oldal Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Községinfó
• Méhészudvarnok Szlovákia térképén
• E-obce.sk