Villa Adriana

Villa Adriana
Elhelyezkedése
OrszágOlaszország
TelepülésOstia Antica
Villa Adriana (Olaszország)
Villa Adriana
Villa Adriana
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 56′ 31″, k. h. 12° 46′ 31″41.941944, 12.77527841.941944°N 12.775278°EKoordináták: é. sz. 41° 56′ 31″, k. h. 12° 46′ 31″41.941944, 12.77527841.941944°N 12.775278°E
Világörökség-azonosító907
Általános adatok
Terület
  • 0,40
  • 0,00040
km²
A Wikimédia Commons tartalmaz Villa Adriana témájú médiaállományokat.

A Villa Adriana a Rómától 28 kilométerre keletre elhelyezkedő Tivoli Lazio tartomány egyik legnépszerűbb látnivalója a Villa d´Este mellett. A grandiózus romkert már a 18. században is csapatostul vonzotta a látogatókat.

A létesítményt Hadrianus római császár építtette, császári nyári rezidencia céljára, palotával, fürdőkkel, könyvtárral és színházzal, gazdasági épületekkel. A sokat utazó császár igyekezett az által ismert legszebb épületek másolatait is elhelyezni a területen. A munkát valószínűleg 125-ben kezdték.

Az építmények közül kiemelkedő jelentőségű a 60 oszlop övezte arany tér (piazza d´oro) a térre nyíló termekkel, a tengeri színház (teatro maritimo), valamint egy kerek, felvonóhidakon keresztül megközelíthető sziget, melyet vizesárok, oszlopcsarnok és fal vesz körül – a császár kedvenc tartózkodási helye. Majdnem csatlakozik ehhez az athéni Sztoa Poikilé másolata, az a négyzet alakú oszlopcsarnok, amelyben i. e. 300 körül a sztoikusok filozófiai iskolája létrejött. És végül a Kanopusz, Canoopor a Szerapisz-szentséggel híres zarándokhely Alexandriánál, amelyet Hadrianus újra felépíttetett Antinousra emlékeztetendő.

Hadrianus császár utódai is használták és bővítették a villát, míg Nagy Konstantin császár végül számtalan műkincset az új fővárosba, Konstantinápolyba szállíttatott. A népvándorlás korában teljesen szétrombolták, később a reneszánsz pápák kezdtek érdeklődni a romok iránt. Ásatásaiknak természetesen azonban nem tudományos céljuk volt, hanem saját építkezéseik gazdagítása.

A park története

A Római Birodalom a művelt és műértő római császár Hadrianus római császár (uralkodása 117–138), Traianus fogadott fia uralkodása idején érte el legnagyobb kiterjedését. A császár feladatát mindenekelőtt abban látta, hogy biztosítsa a birodalom határait. 121-ben útra kelt számtalan szakember kíséretében – építészek, földrajztudósok, mérnökök, történészek, filozófusok és művészek –, melynek során először a mai Franciaország, majd Németország, Anglia és Spanyolország területére utazott. Ezután meglátogatta Marokkót, átkelt a Földközi-tengeren és a mai Törökországon keresztül a Fekete-tengerre utazott. Ezután Rodosz és Szicília következtek, majd újra az örök városban tartózkodott. 128-ban meglátogatta a Marokkó és Egyiptom közötti provinciákat, végül Athénba utazott. A következő célállomás Kis-Ázsia, Szíria, Arábia és Palesztina volt. Felhajózott a Níluson, itt azonban súlyos sorscsapás érte, amely megváltoztatta életét. Élettársa, a fiatal Antinousz belefulladt a folyóba. Hogy politikai gyilkosság vagy valóban baleset volt-e, soha nem derült ki. Ekkor érett meg benne az elhatározás: eddigi életével és emlékeivel visszavonul Rómába, egy újonnan felépítendő villába.

  • Részlet
    Részlet
  • A tengeri színház panorámája
    A tengeri színház panorámája
  • A tragédia és komédia maszkjai egy mozaikon
    A tragédia és komédia maszkjai egy mozaikon

Források

  • Frederico Guidobaldi (Szerk.): Sectilia pavimenta di Villa Adriana. Rom 1994.
  • Adolf Hoffmann: Das Gartenstadion in der Villa Hadriana. Zabern, Mainz 1980, ISBN 3-8053-0345-9.
  • William L. MacDonald, John A. Pinto: Hadrian's villa and its legacy. Yale Univ. Press, New Haven, Conn. 1995, ISBN 0-300-05381-9.

További információk

  • Tivoli - Hadrianus villája
  • La Villa Adriana di Tivoli (angolul és olaszul)
  • The Serapeum And The Canopus Of Hadrian's Villa, Vatikáni múzeum
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[1]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
Kulturális
A Camonica-völgy sziklarajzai ·

A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói ·

Bolognai árkádok
  1. a b Svájccal közös
  2. Több országgal közös
  3. Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
  4. Horvátországgal, Meontenegróval közös
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 207992749
  • GND: 4094403-7
  • SUDOC: 032043597
  • NKCS: xx0156580
  • BNF: cb119564891
  • világörökség Világörökség-portál
  • ókor Ókorportál