Személyi jog

Személyi jog A polgári jog sorozat része

Jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia természetes személy
Cselekvőképesség
cselekvőképesség teljes korlátozása cselekvőképesség részleges korlátozása gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház ·
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog · iparjogvédelem
Sablon:Személyi jog m v sz

A személyi jog (vagy más megnevezéssel személyek joga^[1]) a polgári jog viszonylag önálló jogterülete, amely a személyi viszonyok, különösen a jogalanyiság és a személyiségi jogok szabályozásán keresztül biztosítja és védi a személyi autonómiát, a személyek önrendelkezésének és önmegvalósításának szabadságát. A személyi viszonyokat szabályozó joganyag viszonylag elkülönült része, jogterülete a polgári jognak. A személyi jog már a 20. század elején kinőtt a polgári jog általános részéből, önálló jogterületté vált.

Jogtudósok véleménye a személyi jogról

Asztalos László szerint:

„Mivel a jog az emberek közötti társadalmi viszonyokat szabályoz , ezek közül a polgári jogban elsősorban a szelektált, személyhez fűződő és bizonyos vagyoni viszonyok tartoznak. A társadalmi viszonyok meghatározott szabályozása jogi eszközök útján elsősorban az emberekért van és az embereket kívánja a jogi szabályozással védeni. Ezért elsőrendűen a személy és személyhez fűződő jogok védelme az, amely a polgári jog területéhez tartozik.” ^[forrás?]

Szladits Károly szerint:

„Az életviszonyoknak főképpen két köre az, amelyben az ember túlnyomóan mint magánegyén áll szemben más magánegyénekkel: a magángazdaság és a családi élet. Ezek a magánjog fő tárgyai: vagyonjog és családjog. Azonban a családi élet körén kívül is előfordulnak személyi, azaz nem vagyoni érdekű vonatkozások emberek között, amelyek egyéni érdeksérelmekre vezethetnek. Az ilyen érdeksérelmeket a mai jogrend annyiban részesíti magánjogi védelemben, amennyiben az ember személyiségének megsértéseként tűnnek fel. A személyiség védelme több irányban alakult ki, ily módon a személyiség védelme a magánjognak önálló, harmadik tárgyává vált.” ^[forrás?]