Szelényi Ödön

Szelényi Ödön
Született1877. július 12.
Késmárk
Elhunyt1931. szeptember 18. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzelényi Gusztáv
Foglalkozásairodalomtörténész, filozófus, pedagógiai író, pedagógus, újságíró
SírhelyeFarkasréti temető (33/5-1-59)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelényi Ödön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szelényi Ödön (Késmárk, 1877. július 12. – Budapest, 1931. szeptember 18.)[3] irodalomtörténész, filozófus, pedagógiai író.

Élete

Szelényi Gusztáv és Kamitksa Vilma fiaként született. 1900-ban tanári oklevelet szerzett magyar–német szakon. 1899-től Mezőtúron, Lőcsén, Késmárkon volt gimnáziumi tanár, 1909-től a pozsonyi, majd a budapesti evangélikus teológiai akadémián filozófiát, 1923-tól a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban vallástant tanított. 1925-ben a debreceni egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1918-tól az Országos Evangélikus Tanáregyesület titkára volt, 1927–1931 között szerkesztette a Protestáns Tanügyi Szemlét. Fia Szelényi Gusztáv zoológus, unokája Szelényi Iván szociológus. Neje Faragó Etelka volt.

Művei

  • Goethe Faustja és a keresztyénség (Budapest, 1905)
  • A filozófia alapfogalmai (összeállította, 1907)
  • Írói arcképek (Mezőtúr, 1909)
  • Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban (Budapest, 1910)
  • Schleiermacher vallásfilozófiája – Békéscsaba, 1910. 80 o.
  • Modern vallástudomány: a vallásbölcselet és vallástörténelem compendiuma – Budapest, 1913. 100 o.
  • A misztika lényege és jelentősége (Székfoglaló értekezés) – Pozsony, 1913. 32 o.
  • Genersich János (1761–1823). Egy szepesi pedagógus […] (Lőcse, 1914)
  • Fichte vallásfilozófiai fejlődése némi tanulsággal napjaink philosophálására – Pozsony, 1915. 32 o.
  • A magyar evangélikus nevelés története a reformációtól napjainkig, különös tekintettel a középiskolákra – Pozsony, 1917. 280 o.
  • A neveléstan alapvonalai – Budapest, 1922. 103 o.
  • A lélek élete (Budapest, 1923)
  • Zola mint vallásbölcsész (Budapest, 1925)
  • Az evangéliumi keresztyénség világnézete (Budapest, 1926)
  • Az első magyar munkáspedagógus Tessedik Sámuel élete és munkássága – Lampel R. T., Budapest, 1928. 51 o.
  • A magyar filozófiai pedagógia magyar úttörői (Töredékes tanulmány) – Sopron, 1931. 19 o.

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 352/1931. folyószáma alatt.

Források

  • http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
  • Magyar életrajzi lexikon

Irodalom

  • Vincze Tamás, Ugrai János: Szelényi Ödön – Tudós tanárok – tanár tudósok – Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2005, 141 o. – ISBN 963-9315-82-6
Nemzetközi katalógusok