Rasopasno

Rasopasno
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Dobrinj
Jogállás	falu
Polgármester	Neven Komadina
Irányítószám	51514
Népesség
Teljes népesség	125 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 14° 33′ 36″45.124, 14.559945.124000°N 14.559900°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 14° 33′ 36″45.124, 14.559945.124000°N 14.559900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rasopasno témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rasopasno (olaszul: Rasnopasno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A települést 1471-ben említik először abban az okiratban, melyben Frangepán VII. János Krk szigetének ura egy bizonyos Ivan Seršićnek Sužan környékén birtokot adományoz. Nevét egy horvátul „rosopas“nak nevezett magas növésű növényről a vérehulló fecskefűről (Chelidonium maius ) kapta, melyet Dobrinj vidékén Szent János rózsácskájának („svetog Ivana rožice“) is neveznek A falu legrégibb részét Kirjaknak nevezik Szent Cirjéknek szentelt középkori templomáról. A templom építése és pusztulásának ideje nem ismert. A 17. században már bizonyosan használaton kívül volt, mert a Gržetić testvérek a templomépítési engedélye arra hivatkozik, hogy a falunak nincsen temploma. Mindazonáltal a régi templom maradványai még 1963-ban is láthatók voltak, amikor Ive Jelenović még megtalálta nyomait. 1656-ban Ivan és Mihovil Gržetić kaptak engedélyt a krki püspöktől, hogy saját költségükön Rasopasnon templomot építsenek. A birtokuk közepén felépített templomot 1659-ben szentelte fel a krki püspök. Ezt a templomot azonban 1886-ban elhagyták és 1927-ben új templomot építettek helyette.

A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 247, 1910-ben 289 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 106 lakosa volt.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1927-ben épült a régi templom helyett.

Lakosság

Jegyzetek

További információk

• Dobrinj község hivatalos oldala
• Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője