Réti boglárka

Réti boglárka
Rajz a növényről
Rajz a növényről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport: 		Ranunculeae
Nemzetség: Boglárka (Ranunculus)
L.
Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus
Fajcsoport: Ranunculus sect. Ranunculus
Faj: R. acris
Tudományos név
Ranunculus acris
L., 1753
Szinonimák
  • Ranunculus acer auct.
  • Ranunculus acris var. latisectus Beck
  • Ranunculus stevenii Beck
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti boglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú médiaállományokat és Réti boglárka témájú kategóriát.

A réti boglárka (Ranunculus acris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

Csaknem egész Eurázsiában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra és Észak-Amerikába is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellenáll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmillió dolláros károkat okoz a farmereknek.[1]

Alfajai

  • Ranunculus acris subsp. acris
  • Ranunculus acris subsp. borealis
  • Ranunculus acris subsp. friesianus
  • Ranunculus acris subsp. pumilus

Megjelenése

A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők. 18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.

Életmódja, termőhelye

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli. A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.

Az alsó szárlevelek szeletei szélesebbek
…a felsőké keskenyebbek.

Képek

  • A növény
    A növény
  • Virága
    Virága
  • Termései
    Termései

Jegyzetek

  1. ↑ Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o.  

Források

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. p. 16. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
  • http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-2524461?ref=tpl1
  • USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Ranunculus acris in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum. Tomus I: 554.
  • Flora Europaea: Ranunculus acris
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap