Puskás Tivadar Távközlési Technikum

Puskás Tivadar Távközlési Technikum
Alapítva	1912
Hely	Magyarország, Budapest
Típus	oktatási intézmény
Igazgató	Mamira György
OM-azonosító	203058
Elérhetőség
Cím	1097 Budapest, Gyáli út 22.
Elhelyezkedése
Puskás Tivadar Távközlési Technikum Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 06′ 04″47.468611111111, 19.10111111111147.468611°N 19.101111°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 06′ 04″47.468611111111, 19.10111111111147.468611°N 19.101111°E
A Puskás Tivadar Távközlési Technikum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Tivadar Távközlési Technikum témájú médiaállományokat.

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum nagy múltú, 1912. október 24-én alapított oktatási intézmény távközlési, hírközlési, majd adatátviteli, informatikai (egy időben felsőfokú^[1]) szakemberek képzésére.

Az iskola 1953. január 1-én vette fel Puskás Tivadar mérnök nevét, aki találmányával a telefonhírmondóval az elektronikus műsorszórás elindítója volt, egyes tudománytörténészek pedig őt tekintik a telefonközpont feltalálójának is.

A széleskörű és kiváló szakmai képzésnek köszönhetően az iskola végzősei mindig is keresettek voltak nemcsak a Posta műszaki, távközlési területein, de a különféle híradástechnikai, távközlési vállalatoknál, gyáraknál, sőt a Honvédség^[2] és a különféle fegyveres testületek híradós alakulatainál is, és jó alapozást jelentett a különféle, elsősorban szakirányú egyetemekhez, főiskolákhoz.

Az egyéb közismereti és humán tárgyak oktatási színvonalára jellemző, hogy a végzős hallgatók egy (kisebbik) része korábban is nem szakirányú egyetemen, főiskolán tanult, illetve tanul tovább.

2010. június 20. óta hivatalos elnevezése a BMSZC^[3] Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma.

Bródy János az iskola egykori növendéke:^[4]

„Elszántan készültem a mérnöki pályára. Már az általános iskolában. Nyolcadik után nyáron egy kutatóintézetben dolgoztam, és a mai napig emlékszem rá, miként találkoztam az első magyar kísérleti számítógépekkel. Ez csak még nagyobb kedvet csinált nekem a műszaki tudományok iránt. Olyannyira, hogy nem gimnáziumba, hanem a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba mentem. Ott aztán foglalkoztunk rádiókkal, elektroncsövekkel, félvezetőkkel, belekóstoltunk az átviteltechnikába, és mind ez tovább növelte érdeklődésemet. Kétségem sem volt afelől, hogy érettségi után a Műegyetem Villamosmérnöki Karára felvételizem.”

Az iskola története

A magyar távközlés a XIX. századi technikai fejlődéssel először a Magyar Királyi Posta feladatkörébe került. A hagyományos postai szolgáltatások (levél, csomag és pénzküldemények kézbesítése, személyszállítás) mellé egyre újabb, a modern technika vívmányait felhasználó távközlési, hírközlési szolgáltatás társult.

Elsőként a távíró, majd a telefon, rádió, telex, televízió, adatátvitel, informatika.

Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb lett az igény a korszerű távközlési berendezések, létesítmények megfelelő szakmai színvonalon történő létesítésére, telepítésére, karbantartására és fenntartására alkalmas szakemberek képzésére. Elsősorban ezeknek a rendszereknek központ és előfizetői oldali és a köztes átviteltechnikai berendezései tekintetében.

Így alakult meg a Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskolája 1912. október 24-én.

Az iskola épülete a kezdetektől a Posta Kísérleti Intézet és a Posta Központi Javító Üzeme között elhelyezkedő, a Gyáli út 22. alatt található saroképület (a Gyáli úti Posta telep szélén).

Az intézmény fő feladatkörének és telephelyének meghagyása mellett többszöri feladatkör és névváltoztatáson, módosításon ment át:

• 2020-tól – BMSZC Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikum
• 2015-2020 – BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma
• 2010–2015 – BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola
• 1994–2010 – Puskás Tivadar Távközlési Technikum (1994. július 1.)
• 1985–1994 – Puskás Tivadar Híradástechnikai Szakközépiskola és Technikum
• 1973–1985 – Puskás Tivadar Híradástechnikai Szakközépiskola
• 1972–1973 – Puskás Tivadar Távközléstechnikai Szakközépiskola
• 1969–1972 – Puskás Tivadar Távközlési Technikum és Szakközépiskola
• 1953–1969 – Puskás Tivadar Távközlési Technikum (1953. január 1.)
• 1951–1953 – Villamosipari Technikum (1951. szeptember 1.)
• 1950–1951 – MTH 30. sz. Iparitanuló-Iskola (1950. január 1.)
• 1945–1950 – Magyar Posta Műszerész Tanonciskola (Iparostanuló Iskola)
• 1912–1945 – Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskola (1912. október 24.)

Az iskola igazgatói

• 2021-től – Mamira György
• 2012-2021 – Heller Ferenc
• 1991–2012 – Dr. Horváth László Ferenc
• 1991 – Dr. Horányi Istvánné
• 1987–1991 – Nagy István
• 1969–1987 – Kecskeméthy Emil
• 1968–1969 – Lukovics József
• 1964–1968 – Dr. Szekér Ferenc
• 1963–1964 – Szászvári Jenő
• 1962–1963 – Nánási Sándor
• 1959–1962 – Rácz János (névazonosság, 1963-tól a Puskás Felsőfokú Technikum igazgatója)
• 1954–1959 – Rácz János
• 1951–1954 – Mihályovszky János
• 1949 – Pécsi József
• 1947–1949 – Felsővályi János
• 1942–1947 – Szent-Katolnay Elekes Jenő
• 1935–1942 – Fritz Jenő
• 1928–1935 – Schiffler Ottmár
• 1921–1928 – Ferenczy Zsigmond
• 1919–1921 – Kisfaludy Károly
• 1912–1919 – Balla Pál

Oktatás

• 4 évfolyamos szakgimnázium
• 5 évfolyamos az Arany János Tehetséggondozó Program keretében
• 4 évfolyamos szakgimnázium +1 év nyelvi előkészítő

Elérhető végzettségek:

• Távközlési technikus
• Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető

A közéletben a szakmán kívül híressé lett diákjai közül

• Ágoston György válogatott kézilabdázó, edző (1961–1965)
• Bányai Nándor válogatott labdarúgó, edző (1943–1947)
• Bezerédi Zoltán színművész (1969–1973)
• Bródy János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekes, zeneszerző, szövegíró (1960–1964)
• Horváth Attila dalszövegíró, költő (1960–1964)
• Imre Géza világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, kétszeres olimpiai bronzérmes párbajtőrvívó (1989–1994)
• Joós László a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze (1958–1962)
• Kapuvári Gábor újságíró, televíziós szerkesztő, műsorvezető (1966–1970)
• Katona Kálmán országgyűlési képviselő, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (1962–1966)
• Kis Tóth Sándor^[5] mexikói^[6] olimpikon, sokszoros válogatott tornász, szakedző, az UTE volt vezető edzője, versenybíró (1955–1959)
• Kocsis András Sándor képzőművész, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke (1967–1972)
• Nagy György televíziós műsorvezető, szerkesztő (1967–1972)
• Schöck Ottó zenész, zeneszerző (1960–1964)
• Tihanyi Endre válogatott tornász, hatszoros bajnok (1959–1963)
• Závodi János zenész, gitáros (Mini, Piramis, Hobo Blues Band) (1962–1966)
• Zsinka András 32-szeres magyar bajnok atléta (1962–1966)

Érdekességek

• 2012. december 6-án az iskola Marsha Ivins amerikai űrhajóst látta vendégül. Az alkalomból interjú is készült vele.
• Ifjabb Simonyi Károly (Charles Simonyi) 2007-es űrrepülése során az iskola rádióamatőr köre rádiókapcsolatot létesített a Nemzetközi Űrállomással, amelynek segítségével a technikum hat diákja tehetett fel kérdéseket neki.
• 2001. februárjában az iskola tanulói indították el a Cool FM rádiót, amely 2012-ig az FM 107,3-on sugárzott fiataloknak szóló műsort Budapesten.
• Szathmáry Gyöngyi Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész két alkotást készített az iskola számára: 1999-ben Békésy György, 2000-ben Magyari Endre portréját.
• A 75 éves jubileum alkalmából a Magyar Televízió közel egy órás műsort mutatott be az iskoláról (Mitiők ifjúsági műsor sorozat, 1986. június 21.)
• Fodor András költő ifjúkori barátja, az iskola kiváló pedagógusa, Bornyi Sándor magyar-történelem szakos tanár kapcsán, aki „családapája” volt az Eötvös Kollegiumban, ismeretlenül némileg lekezelően beszél az iskoláról 1991-ben megjelent naplójában. De Fodornak valójában semmilyen információja sem volt az iskoláról és még a nevét se tudta. („1974. március 19. kedd … Öregszenek a filoszok! – mondta László. Ez legkevésbé Bornyin látszik, aki csak egy szakmunkásképző technikumban lett tanár …”)
• Itt állt az az LGT együttes által megénekelt „csukott bútorszállító”, amelyben az első kísérleti rádióadások stúdióját rendezték be (A rádió című dal a Zene – Mindenki másképp csinálja 1977-es albumukról).

Források

• Rácz János-Kecskeméthy Emil-Kis Kálmán: A Puskás Tivadar Műszaki Középiskola Híradástechnikai Szakközépiskola és Technikum jubileumi évkönyve 1912–1987, Budapest, 1988
• Az iskola honlapja
• Az iskola honlapjának archívuma
• Charles Simonyival háromszor beszélhetnek rádión a magyarok, HVG Online
• Fodor András: A Kollégium, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 9631418200, Online
• index.hu video: Magyar vagyok, űrturista, 2007. április 30. – Simonyi Károly és a magyar űrhajózás szakembereinek (pl. Almár Iván) látogatása a Puskásban
• Interjú a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban, Marsha Ivins interjú, kérdező: Fogl Balázs tanár, 10 perc, 2012. december 6., (angolul)

További információk

• Az iskola honlapja
• Az iskola egykori tanárai a honlap archív részében 1950–2007
• Az iskola egykori tanulói és tablóik a honlap archív részében 1950–2007
• Facebook oldala
• Chipogó – diákújság
• Puskás Híradó, a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület újságja

Kapcsolódó szócikkek

• Puskás Tivadar

Jegyzetek