Mocsári zsurló
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A növény | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Equisetum palustre L. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári zsurló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári zsurló témájú médiaállományokat és Mocsári zsurló témájú kategóriát. |
A mocsári zsurló (Equisetum palustre) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A mocsári zsurló mindenütt gyakori. Az előfordulása Európában, Izlandtól és Portugáliától a Kaukázusig terjed, a mérsékelt övi Ázsiában pedig, Törökországtól egészen Japánig lelhető fel. Észak-Amerikában is őshonos.
Veszélyes legelőgyom, mivel a szarvasmarhának (Bos taurus) bélgyulladást okoz.
Megjelenése
Ennek a mocsári növénynek a szára élesen barázdált. A csomóknál található levélhüvelyek fogainak száma 10-nél kevesebb. A szár zöld színű, többnyire elágazó, 20-60 centiméter magas, vastagsága 3 milliméter. Végén hosszúkás, tompa csúcsú spóratermő füzér fejlődik. A meddő szár is zöld, teljesen hasonló a termőhöz. A spóraképzés ideje júniustól szeptemberig tart.
Életmódja
A mocsári zsurló vízpartokon, nedves réteken, mocsarakban, lápokon, különösen nitrogénben gazdag talajokon él.
Képek
-
A növény -
és -
szárai -
Spóratermő füzére -
-
Telepei -
-
Rajz a növényről
Források
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Equisetum palustre L. The Plant List
- https://web.archive.org/web/20140718002656/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?409915 USDA GRIN
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
