Limbaži

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Limbaži
A Német Lovagrend várának romjai.
A Német Lovagrend várának romjai.
Limbaži címere
Limbaži címere
Limbaži zászlaja
Limbaži zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1385
IrányítószámLV 4001
Népesség
Teljes népesség6613 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület9,01 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 30′ 53″, k. h. 24° 42′ 47″57.514722222222, 24.71305555555657.514722°N 24.713056°EKoordináták: é. sz. 57° 30′ 53″, k. h. 24° 42′ 47″57.514722222222, 24.71305555555657.514722°N 24.713056°E
Limbaži weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Limbaži témájú médiaállományokat.

Limbaži (németül: Lemsal, észtül: Lemsalu, lívül: Limbaž) Lettország egyik legrégebbi városa. A középkorban a Hanza-szövetség tagja volt.

Fekvése

Limbaži Rigától északkeletre helyezkedik el, nagyjából félúton a főváros és az észt határ között, mindössze 20 km-re a Rigai-öböl partjától.

Lakossága

Története

A 12-13. században Lemisele néven Ős-Livónia Metsepole grófságához tartozott, és erődítmény állt itt. 1223-ban Albert rigai püspök várat építtetett, amely körül Lemsahl néven alakult ki az új település. Limbaži 1385-ben kapott városi jogokat, és ekkor lett a Hanza-szövetség tagja. A 16. századig a Limbaži élénk kereskedelmi életének köszönhetően Riga után Livónia második legjelentősebb városa volt. A város hanyatlása a települést a tengerparttal összekötő Svētupe folyó elhomokosodásának a következménye volt, a kereskedelmi hajók ugyanis nem tudtak felhajózni a városig.

1558-ban a livóniai háború idején IV. (Rettegett) Iván elfoglalta a várost, majd az többször gazdát cserélt. A svédek 1602-ben a svéd–lengyel háború során foglalták el ismét, és teljesen lerombolták. Ezt követően az erődítményt többet nem építik újra, a város elveszti jelentőségét. Egy 17. századi összeírás mindössze 44 lakóépületet jegyez fel benne. 1747-ben teljesen leégett, a tüzet követően mindössze 2 ház maradt lakható. A város végül 1775-ben került orosz kézre.

Limbaži fejlődése a 19. század végén indult újra. 1870-ben épült a város evangélikus temploma, 1903-ban pedig az ortodox templom, ami Lettország egyik legszebb ortodox temploma.

Gazdasági élet, közlekedés

Közlekedés

Gazdaság

Kultúra, oktatás

Limbažiban tanított 1882-től haláláig, 1905-ig Kārlis Baumanis, Lettország nemzeti himnuszának szerzője.

Látnivalók

  • Az 1903-ban épült ortodox templom Lettország egyik legszebb ortodox temploma, nagy számú, a 19. század elején festett ikonnal.
  • Kārlis Baumanis sírja a temetőben.

Limbaži testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap