Let It Bleed

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

The Rolling Stones Let It Bleed
nagylemez
Megjelent	1969. december 5.
Felvételek	Olympic Studios, London 1968. november 16–17. 1969. február 10.–november 2.
Stílus	rock
Nyelv	angol
Hossz	42:21
Kiadó	Decca Records/ABKCO Records (UK) ABKCO Records (US)
Producer	Jimmy Miller
Kritikák
AllMusic link
The Rolling Stones-kronológia
Through the Past, Darkly (Big Hits Vol. 2) (1969) Let It Bleed (1969) ‘Get Yer Ya-Ya’s Out!’ The Rolling Stones in Concert (1970)
Sablon • Wikidata • Segítség

1969. december 5-én jelent meg a The Rolling Stones Let It Bleed című albuma. Itt mutatkozott be a zenekar új gitárosa, Mick Taylor. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Történet

Bár a "You Can't Always Get What You Want" felvételét már 1968 novemberében (a Beggars Banquet megjelenése előtt) elkezdték, a Let It Bleed munkálatainak fő időszaka 1969 februárjában kezdődött, és egészen novemberig húzódott. Brian Jones csak a "Midnight Rambler" és a "You Got the Silver" című dalokban játszik. Az új gitáros, Mick Taylor a "Country Honk" és a "Live with Me" című dalokban működött közre. A "You Got the Silver" a Stones első dala, amit teljes egészében Keith Richards énekel.

1968-ban Richards megismerkedett Gram Parsonsszel, aki egy dél-afrikai turné előtt hagyta ott a The Byrdst. Parsons komoly hatást gyakorolt Richards zenei ízlésére, bevezette a country rejtelmeibe; ennek eredményeképp a Rolling Stones felvett egy igazi honky-tonk stílusú dalt "Country Honk" címmel – ennek rockosított változata a "Honky Tonk Women". A "Country Honk"-ban játszott Byron Berline hegedűs is, aki gyakran dolgozott Parsonsszel. Parsons többször kérte, hogy jelöljék szerzőségét, de Jagger és Richards azt állította, hogy a dal hangszerelését még Brazíliában eltöltött vakációjuk idején dolgozták ki. Parsons épp akkoriban mutatta meg a zenekarnak régi countrylemezeit, így neki is lehetett szerepe abban, hogy a Stones átmenetileg más vizekre evezett; 1976-os Sleepless Nights című válogatásalbumán megtalálható a dal feldolgozása módosított szöveggel és hangszereléssel.

Az album felvételei különösen nehéz időszakban zajlottak, Jones és a zenekar között patthelyzet alakult ki. A Stones sokak szerint olyan hatásos képet alkotott az 1960-as évek árnyoldaláról, amilyet csak kevesen tudtak. Amellett, hogy még ma is ez az egyik legnépszerűbb albumuk, a Let It Bleed a második aközül a négy album közül, melyek a zenekar művészi csúcspontját jelentik. A másik három az 1968-as Beggars Banquet, az 1971-es Sticky Fingers és az 1972-es Exile on Main Street.

Az albumot a kritikusok kedvezően fogadták, a brit listákon 1., az USA-ban a 3. helyet érte el, itt dupla platinalemez lett.

1998-ban a Q magazin olvasói a Let It Bleed-et minden idők 69. legjobb albumának választották, míg 2000-ben a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján a 28. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 32. helyre sorolták. Ugyanebben az évben a VH1 zenecsatorna közvéleménykutatásán a 24. helyre került.

Az album dalai

Minden dalt Mick Jagger és Keith Richards írt, kivéve, ahol jelölve van.

1. "Gimme Shelter" – 4:31
   • Mick Jagger – ének, szájharmonika, vokál
   • Merry Clayton – ének, vokál
   • Keith Richards – gitár, vokál
   • Bill Wyman – basszusgitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Nicky Hopkins – zongora
   • Jimmy Miller – ütőhangszerek
2. "Love in Vain" (Robert Johnson) – 4:19
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – akusztikus gitár, elektromos slide gitár
   • Bill Wyman – basszusgitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Ry Cooder – mandolin
3. "Country Honk" – 3:07
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – akusztikus gitár, vokál
   • Mick Taylor – slide gitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Byron Berline – hegedű
   • Nanette Newman – vokál
4. "Live with Me" – 3:33
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – gitár, basszusgitár, vokál
   • Mick Taylor – gitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Nicky Hopkins – zongora
   • Leon Russell – zongora
   • Bobby Keys – szaxofon
5. "Let It Bleed" – 5:28
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – akusztikus gitár, slide gitár
   • Bill Wyman – basszusgitár, autoharp
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Ian Stewart – zongora
6. "Midnight Rambler" – 6:53
   • Mick Jagger – ének, szájharmonika
   • Keith Richards – gitár
   • Brian Jones – ütőhangszerek
   • Bill Wyman – basszusgitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
7. "You Got the Silver" – 2:50
   • Keith Richards – ének, akusztikus gitár, slide gitár
   • Brian Jones – autoharp
   • Bill Wyman – basszusgitár
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Nicky Hopkins – zongora, orgona
8. "Monkey Man" – 4:11
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – gitár, vokál
   • Bill Wyman – basszusgitár, vibrafon
   • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
   • Nicky Hopkins – zongora
   • Jimmy Miller – csörgődob
9. "You Can't Always Get What You Want" – 7:29
   • Mick Jagger – ének
   • Keith Richards – gitár
   • Bill Wyman – basszusgitár
   • Jimmy Miller – dob, ütőhangszerek
   • Rocky Dijon – maracas, konga
   • Al Kooper – zongora, orgona, kürt
   • Madeline Bell – vokál
   • Nanette Newman – vokál
   • Doris Troy – vokál
   • London Bach Choir – kórus

Közreműködők

• Mick Jagger – ének, szájharmonika, vokál
• Keith Richards – akusztikus és elektromos gitár, slide gitár, basszusgitár, ének, vokál
• Mick Taylor – gitár, slide gitár
• Brian Jones – autoharp, ütőhangszerek
• Bill Wyman – basszusgitár, autoharp, vibrafon
• Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
• Ian Stewart – zongora
• Merry Clayton – ének, vokál
• Nicky Hopkins – zongora, orgona
• Leon Russell – zongora
• Ry Cooder – mandolin
• Al Kooper – zongora, orgona, kürt
• Bobby Keys – szaxofon
• Byron Berline – hegedű
• Jimmy Miller – dob, csörgődob, ütőhangszerek
• Rocky Dijon – maracas, konga
• Nanette Newman – vokál
• Madeline Bell – vokál
• Doris Troy – vokál
• London Bach Choir – kórus

Produkció

• Glyn Johns – hangmérnök
• Gus Skinas – hangmérnök
• Bruce Botnick – hangmérnök
• Jesper Hansen – hangmérnök
• Jimmy Miller – producer