Csou Ju-kuang

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Csou Ju-kuang (周有光, Zhou You-guang)
SzületettCsou Jao-ping (周耀平, Zhou Yaoping)
1906. január 13.
Csangcsou, Csiangszu (Jiangsu), Kína
Elhunyt2017. január 14. (111 évesen)[1][2]
Peking
Állampolgársága
  • kínai
  • kínai
  • Csing-dinasztia
Nemzetiségekínai
HázastársaCsang Jün-ho (Zhang Yunhe) (1933–2002)
Gyermekeikét gyermek:
Zhou Xiaoping
Foglalkozásanyelvész, sinológus
Tisztségemember of the National Committee of the Chinese People's Political Consultative Conference
Iskolái
  • Changzhou Senior High School
  • St. John's University
  • East China Normal University
  • Tokiói Egyetem
  • Kiotói Egyetem
  • No.1 High School Affiliated to East China Normal University

  • blog
A Wikimédia Commons tartalmaz Csou Ju-kuang (周有光, Zhou You-guang) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csou Ju-kuang (Zhou You-guang) (egyszerűsített kínai írás: 周有光, pinjin: Zhōu Yǒuguāng; 1906. január 13.[3]– Peking, 2017. január 14.), születési nevén Csou Jao-ping (Zhou Yaoping) (周耀平, Zhōu Yàopíng) kínai nyelvész és sinológus, akit a pinjin (pinyin), azaz a kínai nyelv kiejtési segédletének tervezett átírás atyjaként tartanak számon.[3][4][5]

Tanulmányai és pályafutása kezdete

Csou (Zhou) Csangcsouban, Csiangszu (Jiangsu) tartományban született 1906. január 13-án.[3][6] 1923-ban a sanghaji (shanghai-i) St. John Egyetemre jelentkezett, ahol közgazdaságtant tanult, de kiegészítő kurzusokat is végzett nyelvészetből.[6] 1925-ben átiratkozott a Kuanghua (Guanghua) Egyetemre és 1927-ben diplomázott.[6] Egy ideig cserediákként tanult Japánban,[6] majd külföldön (nagyrészt New York-ban) dolgozott közgazdászként és bankárként, aztán visszatért Sanghaj (Shanghai)ba,[6] amikor a Kínai Népköztársaság létrejött.[3][4]

A pinjin (pinyin) megalkotása

1955-ben a kormány kinevezte Csou (Zhou)t egy bizottság élére, melynek a kínai nyelv megreformálása volt a feladata az írástudás növelésének érdekében. Más bizottságok feladata volt például a mandarin nyelv nemzeti nyelvvé tétele, vagy az egyszerűsített kínai írás létrehozása, Csou (Zhou) bizottságát pedig azzal bízták meg, hogy fejlesszenek ki egy egységes átírást, ami a kínai írásjegyek kiejtését segíti.[3] A rendszer kifejlesztése három évet vett igénybe, teljes munkaidőben.[3] 1958-ban hivatalos átírási rendszer lett, de akkor is, ahogy most is, kiejtési segédletként működött, nem helyettesítő írásrendszerként.[7]

Későbbi tevékenysége

Csou (Zhou) és felesége 1938-ban

A kulturális forradalom alatt Csou (Zhou)t vidékre küldték „átnevelő táborba”, ahogy sok más értelmiségit is ebben az időszakban. Két évet töltött munkatáborban.[3][4][8]

1980 után Liu Cun-csi (Liu Zun-qi)vel és Csien Vej-csang (Qian Weichang)gal az Encyclopædia Britannica fordításán dolgozott.[6] Több könyvet is írt a pinjin (pinyin) megalkotása után, például a Csungkuo jüven tö sitah jencsin (Zhongguo Yuwen de Shidai Yanjin) (中國語文的時代演進) címűt, amit angolul The Historical Evolution of Chinese Languages and Scripts címen adtak ki 2003-ban.[9] Néhány munkáját a kínai cenzúra betiltotta. Idősebb korára a politikai reformok híve lett.[8]

Magánélete

Csou (Zhou) 1933. április 30-án vette feleségül Csang Jün-hó (Zhang Yun-he)t, akivel 69 évig, a nő 2002-ben bekövetkezett haláig élt házasságban. Két gyermekük született, egy lány, Csou Hsziao-ho (Zhou Xiaohe) (1935–1941) és egy fiú, Csou Hsziao-ping (Zhou Xiao-ping) (1934–2015).[3][10]

Csou (Zhou) 2017. január 14-én, pekingi otthonában halt meg, egy nappal 111. születésnapja után.[11]

Források

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. a b c d e f g h Father of pinyin. China Daily, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. július 12.); Simon, Alan. „Father of Pinyin”, China Daily Asia Weekly , 2011. január 21., 20. oldal 
  4. a b c Branigan, Tania: Sound Principles. The Guardian, 2008. február 21. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
  5. Swofford, Mark: Meeting Zhou Yougang. PinyinInfo, 2009. július 11. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
  6. a b c d e f 李怀宇 (Li Huaining): 周有光:与时俱进文章里 百年风云笑谈中 (kínai nyelven). 南方网 (Southcn.com), 2005. december 8. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
  7. Ramsey, S. Robert. The Languages of China. Princeton University Press, 145. o. (1989). ISBN 978-0-691-01468-5 
  8. a b Lim, Louisa. „At 105, Chinese Linguist Now A Government Critic”, National Public Radio, 2011. október 19. (Hozzáférés: 2011. október 19.) 
  9. Zhou Youguang 周有光. The Historical Evolution of Chinese Languages and Scripts; 中國語文的時代演進, translated by Zhang Liqing 張立青. Ohio State University National East Asian Language Resource Center. 2003.
  10. 偉坤, 牛. „周有光之子、氣象學家周曉平遺體告別式舉行”, Beijing Evening News, 2015. január 26. (Hozzáférés: 2015. február 23.) (kínai nyelvű) 
  11. Zhou Youguang, Father of Chinese Romanization, Dies at 111”, ABC News, 2016. január 14. (Hozzáférés: 2016. január 15.) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zhou Youguang című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJvXgVG3DbC4tJBBj8wXBP
  • VIAF: 67781026
  • LCCN: n81028872
  • ISNI: 0000 0001 0983 1052
  • GND: 172473209
  • SUDOC: 085191221
  • NKCS: jo2011617486
  • BNF: cb169958731
  • KKT: 00533822
  • Kína Kína-portál
  • nyelvészet Nyelvészetportál