Csalitpatkányfélék

Csalitpatkányfélék
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Degu (Octodon degus)
Degu (Octodon degus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Wood & Patterson, 1955
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Octodontidae
Waterhouse, 1840
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csalitpatkányfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csalitpatkányfélék témájú médiaállományokat és Csalitpatkányfélék témájú kategóriát.

A csalitpatkányfélék (Octodontidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Tudnivalók

A csalitpatkányfélék 13 faja Dél-Amerika délnyugati részén él. A legismertebb faja, a degu (Octodon degus).

Ezek az állatok középméretű rágcsálók, amelyeknek átlag hossza 12-20 centiméter. A csalitpatkányfélék szőre hosszú és selymes; általában barnás színű, alul világosabb. A legtöbb faj éjszakai életmódot folytat. Üreglakó állatok. Gumókkal és kaktuszfélékkel (Cactaceae) táplálkoznak.[1] A foguk a kopás miatt nyolcas alakú formát vesz fel, innen ered a tudományos nevük.

Egyes rendszerező a családot a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe helyezné, de ezt az indítványozást a legújabb genetikai vizsgálatok elutasítják (pl. Opazo, 2005). Korábban a tukókat (Ctenomyidae), ebbe a családba sorolták, Ctenomyinae alcsaládként. A csalitpatkányfélék családjának két legújabb leírt neme a Salinoctomys és a Pipanacoctomys. Egyes bizonyítékok szerint a családon belüli evolúció poliploidia eredménye. A Tympanoctomys barrerae tetraploid, 102 kromoszómával, míg a nemrégiben leírt Pipanacoctomys aureus 92 kromoszómával rendelkezik.

Rendszerezése

A családba 8 nem és 13 élő faj tartozik:

  • Aconaemys Ameghino, 1891 - 3 faj
  • Octodon Bennett, 1832 - 4 faj
  • Octodontomys Palmer, 1903 - 1 faj, szinonimája: Neoctodon
    • hegyi degu (Octodontomys gliroides) Gervais & d’Orbigny, 1844
  • Octomys Thomas, 1920 - 1 faj
    • Octomys mimax Thomas, 1920
  • Pipanacoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj
    • Pipanacoctomys aureus Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000
  • Salinoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj
    • Salinoctomys loschalchalerosorum Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000
  • Spalacopus Wagler, 1832 - 1 faj, szinonimák: Poephagomys, Psammoryctes
    • kisfülű degu (Spalacopus cyanus) Molina, 1782
  • Tympanoctomys Yepes, 1941 - 1 élő faj és 1 fosszilis faj

Jegyzetek

  1. Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 702. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 

Források

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Wikispecies
  • ITIS szerint a tukók családja ide tartozó törzs
  • Gallardo, M. H. et al.. (2004). Whole-genome duplications in South American desert rodents (Octodontidae). Biological Journal of the Linnean Society, 82, 443-451.
  • Opazo, J. C. (2005). A molecular timescale for caviomorph rodents (Mammalia, Hystricognathi). Molecular Phylogenetics and Evolution, 37, 932-937.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Octodontidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Deguworld.com - The Internet's Degu Expert, providing information, a forum and advice on raising your Degus.
  • http://www.chez.com/rodent/Octodontidae/Octodontidae.html
  • https://web.archive.org/web/20090302004032/http://www.degutopia.co.uk/
  • DeguCage.com - Learn all about your degus
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap