Crljenci

Crljenci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34320
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség4 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület2,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 17° 31′ 34″45.407, 17.52645.407000°N 17.526000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 17° 31′ 34″45.407, 17.52645.407000°N 17.526000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Crljenci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 14, közúton 20 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján, Podsreće és Sloboština között fekszik.

Története

A középkorban már 1457-ben és 1483-ban is nemesi birtokként említik az írásos források.[2] A török uralom idején csekély számú muzulmán lakossága volt, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Czerlyenczi” néven 1 portával, Szava Gvozdenovich portájával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czerlijenczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cerljenci” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerljeczi” néven 9 házzal és 79 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 96, 1910-ben 137 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakosságának 96%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 12 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
96 109 86 99 118 137 134 162 125 129 124 114 65 50 11 12

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 524. old.
  3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 91. o.
  5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
  6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe
  • Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
  • Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
  • Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
  • Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
  • Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
Sablon:Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál