Alejandro Jodorowsky

Alejandro Jodorowsky
Született	1929. február 7. (95 éves) Tocopilla,  Chile
Álneve	Jodo
Állampolgársága	chilei francia (1996. április 22. – )[1]
Házastársa	Valerie Jodorowsky
Gyermekei	Adan Jodorowsky Brontis Jodorowsky Axel Jodorowsky
Szülei	Sara Felicidad Prullansky Arcavi Jaime Jodorowsky Groismann
Foglalkozása	filmrendező, producer, színész, zeneszerző, pantomimművész, képregényszerző, zeneszerző, író, költő, vallásfilozófus, pszichológus, karatemester, tarotszakértő
Iskolái	Chilei Egyetem (1947–1950, filozófia, lélektan)
Kitüntetései	Yellow Kid Award (1998)[2] Pablo Neruda Order of Artistic and Cultural Merit (2006) Time Machine Award (2006) Művészetek és Irodalom tisztje (2015. február 13.)[3] Tiszteletbeli Leopárd (2016)
facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Alejandro Jodorowsky témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alejandro Jodorowsky ill. Alexandro Jodorowsky (kiejtése kb. Alehandro Hodorovszki) (Chile, Iquique, 1929. február 7. –) orosz (ukrán) zsidó származású chilei-mexikói filmrendező, producer, színész, zeneszerző, pantomimművész, képregényszerző, író és költő, egyszóval művészpolihisztor. Emellett vallásfilozófus, pszichológus, karatemester, tarotszakértő.

Elsősorban ezoterikus, szürreális és sokkoló filmjeiről ismert, de jó néhány képregényt is írt.

A tisztelettel övezett kultuszfilmes ezt nyilatkozta: „Én azt várom a filmektől, amit az észak-amerikaiak nagy része a pszichedelikus drogoktól vár.” Jodorowsky emellett egy újkori spiritualista, és egyike a világ vezető tarot-kutatóinak. Újabban nagy figyelmet szentel a „pszichomágiának” nevezett pszichológiai terápiának, aminek az a célja, hogy meggyógyítsa az élet korai szakaszában szerzett lelki sebeket. A terápia azon a hiten alapul, hogy bizonyos külső cselekmény eljátszása közvetlenül hat a tudatalattira, megszabadítva azt egy sor traumától, akár több generációra kiterjedőtől is. Ezeket a cselekményeket a terapeuta írja elő, miután tanulmányozta a páciens személyiségét és családfáját.

Művészi pályája

1962-ben Roland Toporral (grafikus) és Fernando Arraballal (rendező és drámaíró) együtt megalapította a Panique művészeti mozgalmat. Olyan híres művészekkel dolgozott együtt, mint Marcel Marceau, Maurice Chevalier, H. R. Giger, Dan O'Bannon, Jean Giraud (Mœbius). John Lennon Jodorowsky munkájának rajongója volt és segédkezett a filmjei ismertté tételében az USA-ban.

2005. december 3-án ő vezette a szertartást barátja, Marilyn Manson és Dita Von Teese (eredeti nevén Heather Sweet) esküvőjén a kilsheelani Castle Gurteenben, a művész Gottfried Halnwein otthonában, az írországi Tipperaryben. Az esküvő nem felekezeti szertartás szerint zajlott, hanem a fiatalok saját maguk által írt fogadalommal, egymásnak írt versekkel fogadtak örök hűséget. Manson állítása szerint Jodorowsky befolyásolta az egész látásmódját.

Filmjei

Jodorowsky első filmje, a La Cravate (nem hivatalos cím: Les têtes interverties) (1957), Thomas Mann „Elcserélt fejek” ((Die vertauschten Köpfe – Eine indische Legende), 1940) című művéhez készült pantomimes adaptáció. A film bemutatója után a kópiáról senki nem tudott semmit, amíg 2006-ban meg nem találták egy németországi padláson. 50 év után most láthatja először a közönség. Bár a rendező nem tartja remekműnek, pusztán filmes karrierje izgalmas kezdetének, egy 'jól sikerült indulásnak', a La Cravate-ot annak idején Jean Cocteau is méltatta. A főszerepben a fiatal, 28 éves Jodorowsky látható.

Következő két filmjét Mexikóban forgatta El Topo (1970) és The Holy Mountain címmel (1973), amiket kultfilmeknek tartanak. Éveken át nem voltak elérhetők se VHS-en, se DVD-n az USA-ban az Allan Kleinnel folyó tulajdonjogi vita miatt (bár a vitát 2004-ben lezárták). Kalózkiadásként DVD-n mindkettő megszerezhető volt Olaszországban. A 2006-os cannes-i filmfesztiválon ezeket újra bemutatták, digitálisan felújítva.

Az első egész estés filmje, a Fando y Lis (elérhető az USA-ban DVD-n), amit Arrabal színdarabja alapján készített, a premierjén, az 1968-as Acapulco Filmfesztiválon kiváltott botrány miatt vált hírhedtté.

Általában az El Topót tekintik az első „midnight movie”-nak (éjféli mozi). 1971-ben volt a premierje a New York-i Elgin Theaterben. A szürreális ábrázolás, a rengeteg vér és a heves erőszak sokkja péntek és szombat éjjelenként emberek százait vonzotta. Sokan hetente visszatértek, barátokkal együtt. A filmet több mint egy évig vetítették, amíg a Beatles menedzsere, Allen Klein meg nem vásárolta saját filmvállalata, az ABCKO számára.

A The Holy Mountain című filmjét (1973) teljes egészében John Lennon és Yoko Ono finanszírozta. 1 500 000 dolláros költségvetésével ez a legdrágább mexikói film, amit valaha forgattak. Egyesek szerint a film csak fele ennyibe került.

1975-ben kezdett el dolgozni Frank Herbert A Dűne című könyvének adaptációján. Úgy tervezte, hogy bevonja a munkába a fiát, Brontist is. Brontis játszotta volna Pault, Orson Welles a Bárót, Salvador Dalí a Császárt, Mick Jagger Freyd Rauthát, Alain Delon Duncan Idahót, Geraldine Chaplin Jessica úrnőt, továbbá részt vett volna a film készítésében Dan O'Brian forgatókönyvíróként, valamint Chris Foss, a Pink Floyd, H. R. Giger és Jean Giraud (Mœbius). Végül, az utolsó előtti pillanatban leállították a projectet, a költségvetés túllépése miatt (a film – a tervek szerint – tizenegy-tizenkét órás lett volna). Jodorowsky állítása szerint a nagy hollywoodi stúdiók szabotálták a filmet, mert „túl franciának” találták (különös állítás, figyelembe véve, hogy Jodorowsky, bár a francia állampolgárságot elnyerte, soha sem azonosította magát egyetlen országgal vagy kultúrával sem). Egyébként a filmet francia pénzből forgatták – volna – és a producere is francia: Jerome Seydoux. A projekthez közel álló források szerint a díszlet designja később a Csillagok háborújában bukkant fel. A Jodorowsky-féle Dűne filmen dolgozó stáb jó része később az Alien c. filmen is munkálkodott, a Dűne egyes látványelemeit is átemelve Ridley Scott horrorfilmjébe. A 80-as évek elején David Lynch leforgatta saját Dűne-verzióját.

1989-ben befejezte következő fontos filmjét, a Santa Sangrét („Szent vér”), amit a mozik is forgalmaztak. A kritikusok vegyesen fogadták, mindenesetre Jodorowskyt újra jegyezni kezdték a film világában. A Santa Sangre a pszichodráma területén kalandozik. A filmben a főszereplő anyjának karját tőből levágják, később pedig úgy élnek együtt, hogy az ő kezeit anyja irányítja, és az ő utasítására gyilkosságokat követ el. Jodorowsky fiai (Axel, Adan és Brontis) is szerepelnek színészként a filmben.

Az 1990-es években és a 2000-es évek elején folytatni próbálta az El Topót – egyszer The Sons of El Topo, máskor Abelcain címmel, de nem sikerült pénzt szereznie a forgatáshoz.

Jodorowsky egyszer ezt mondta: „A legtöbb rendező a szemeivel készít filmeket. Én a golyóimmal”. Csaknem minden filmjét Mexikóban forgatta.

2000-ben Jodorowsky elnyerte a Jack Smith életműdíjat a Chicago Underground Film Festival-on. Maga Jodorowsky is részt vett a fesztiválon, ahol a filmjeit is bemutatták, köztük az akkor még bizonytalan szerzői jogi státusú El Topót és a Holy Mountaint. A fesztivál rendezője, Bryan Wendorf szerint végig kérdéses volt, hogy a CUFF bemutathatja-e ezeket a filmeket, vagy a rendőrség bezáratja az egész rendezvényt.

Képregényei

Harmadik filmje, a Tusk után Jodorowsky beleásta magát a tarot rejtelmeibe, és nekikezdett az Incal (L'Incal) képregény-sorozatnak – Jean Giraud (Mœbius) rajzolta, ő pedig írta a történeteket. A képregény a tarot szimbolikájára épít, például főhőse, John Difool megfeleltethető „A Bolond” (The Fool) kártyalapnak. Az Incal (ami szétágazott volna megelőző részekre és folytatásokra) több sci-fi képregényfolyam kiindulópontja lett, amelyek mind a „Jodoverzumban” (Jodoverse, a Jodorowsky és universe szavakból) vagy másként a Metabarons Universe-ben játszódó űroperák. Az Humanoïdes Associés adta ki őket.

Ebben a környezetben játszódnak még a következő képregények: La Caste des Méta-Barons („A meta-bárók kasztja”), ami egy harcos, „intergalaktikus kalóz-klán” történetét meséli el a kezdetektől, Les Technopères („A techno-papok”), Zoran Janjetovval és Fred Beltran lenyűgöző rajzaival, L'Incal, Face de lune („Holdarc”), Megalex, ezen kívül egy szerepjáték, a Metabarons Roleplaying Game. Számos a Jodoverzumban megjelent koncepció, ötlet Jodorowsky tervezett A Dűne-adaptációjából származott (ami csak lazán követte volna Frank Herbert regényének eredeti cselekményét).

A sci-fi műfaján kívül eső akcióképregényei közé tartozik a történelmi témájú Bouncer, Juan Solo (angol címe: Son Of The Gun) és Le Lama blanc („A fehér láma”).

A Le Cœur couronné (A koronás szív, angol címe The Madwoman of the Sacred Heart) egy napjainkban játszódó, a valláson élcelődő szatíra, ami Jodorowsky és Jean Giraud számára 2001-ben elnyerte a Haxtur Awardot a „Legjobb hosszú képregény” (Best long script) kategóriában.

Jelenleg is dolgozik egy új képregényen, amit az amerikai piacra szán. →

Filmjei

• La Cravate (1957, francia, színes) – Thomas Mann „Elcserélt fejek” című műve alapján. Nem hivatalos cím: Les têtes interverties(francia), The Severed Heads (nemzetközi/angol)
• Fando y Lis (1967, spanyol, fekete-fehér) – „Fando és Lis”
• El Topo (1970, spanyol, színes) – „A vakond”
• The Holy Mountain (1973, angol, színes) – „A szent hegy” (spanyolul: La montaña sagrada)
• Tusk (1980, francia, fekete-fehér) – „Agyar”
• Santa Sangre (1989, angol, színes) – „Szent vér”
• The Rainbow Thief (1990, angol, színes) – „A szivárványtolvaj”
• Poesía sin fin (2016) - Végtelen poézis

Könyvei

• Cuentos pánicos (Editorial Novaro, 1963), ilustrado por Roland Topor.
• Teatro pánico (Editorial Novaro, 1965)
• Juegos pánicos (Editorial Novaro, 1965)
• El Topo, fábula pánica con imágenes (Editorial Novaro, 1970), guión original de El Topo
• El loro de las siete lenguas (Grijalbo 1991, 2ª Ed. Siruela, 2005) Novela.
• La trampa sagrada: Conversaciones con Gilles Farcet (Grijalbo, 1991) Libro de entrevistas. Edición ampliada: Editorial Chandra, 2007.
• Donde mejor canta un pájaro (Grijalbo 1992, 2ª Ed. Siruela, 2002) Novela.
• Las ansias carnívoras de la nada (Grijalbo 1995, 2ª Ed. Siruela, 2006) Novela.
• Psicomagia (Seix Barral, 1995, 2ª edición ampliada: Siruela, 2007). Ensayo.
• Sombras al Mediodia (1995 Primera Edicion Dolmen escritores de chile)
• Antología pánica (1996), recopilación de textos por Daniel González-Dueñas.
• Los Evangelios para sanar (Siruela, 1997, 2ª edición 2007) Ensayo.
• La sabiduría de los chistes (Obelisco, 1997), ilustraciones de George Bess Ensayo.
• El niño del jueves negro (Siruela, 1999) Novela.
• Albina y los hombres-perro (Grijalbo, México / Siruela, Madrid, 2000) Novela. Ilustraciones de François Boucq
• No basta decir (Visor, 2000) Poesía.
• La danza de la realidad (Siruela, 2001) Memorias. Jodorowksy önéletrajza (ISBN 987-566-067-1)
• El paso del ganso (Visor, 2001) Relatos.
• La sabiduría de los cuentos (Obelisco, 2001) Ensayo.
• La escalera de los ángeles (Obelisco, 2001) Ensayo.
• El tesoro de la sombra (Siruela, 2003) Memorias.
• El dedo y la luna (Obelisco, 2004) Ensayo.
• Piedras del camino (Obelisco, 2004) Poesía.
• La vía del tarot (Siruela, 2004) Ensayo escrito con Marianne Costa.
• Yo, el tarot (Siruela, 2004) Ensayo y poesía.
• El maestro y las magas (Siruela, 2005) Memorias.
• Solo de amor (Visor, 2006) Poesía.
• Cabaret místico (Siruela, 2006) Filosofía y Psicología.
• Teatro sin fin (tragedias, comedias y mimodramas) (Siruela, 2007) Teatro.
• Correo terapéutico (La esfera de los libros, 2008) Ensayo.
• Manual de Psicomagia (consejos para sanar tu vida) (Siruela, 2009).
• Pasos en el vacío (Visor, 2009) Poesía.
• Tres cuentos mágicos (para niños mutantes) (Siruela, 2009), incluye tres cuentos: Memorias de un niño bombero (semiautobiográfico), Loïe del cielo y La increíble mosca humana. Reeditado en Cuentos mágicos y del intramundo, incluye los tres mismos cuentos y "Cuentos del intramundo" (56 microcuentos) (Random House Mondadori, 2010).
• Poesía sin fin (Editorial Huacanamo, 2009) Poesía completa.
• Metagenealogía (Siruela, 2011) Ensayo escrito con Marianne Costa.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alejandro Jodorowsky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Midnight movies című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Alejandro Jodorowsky témájú médiaállományokat.

• életrajza
• King Shot
• FilmVilág
• Jodorowsky - interjú (video)
• Jodorowsky Tarot ismertetője (video)
• Jodorowsky interjúja Marilyn Mansonnal^{[halott link]}

További információk

• Mozimágia, mint pszichoterápia – Jodorowsky, a rendező
• Mozimágia, mint pszichoterápia – Jodorowsky rendezései