Ady Mariska

Ez a szócikk Ady Mariskáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ady (egyértelműsítő lap).

Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26. – Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő. Ady Endre unokatestvére volt.

Élete

Budapesten szerzett tanítói oklevelet, írói munkásságát novellával és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló nő hangját szólaltatta meg. Az első világháborúban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. Lírai képalkotásában Ady Endrét követi. Írásai főleg erdélyi lapokban, így a Csíki Lapok, Ellenzék, Magyar Nép, Pásztortűz, Székely Nép, Szilágy, Vasárnapi Ujság, Zord Idő hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései Kovalovszky Miklós Emlékezések Ady Endréről (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

Kötetben szépirodalmi munkái

• Sok ború – kevés derű (elbeszélések, rajzok, Zilah, 1907)
• Én az őszben járok (versek, Székelykeresztúr, 1924; 2. bőv. kiad. Kolozsvár)

Források

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ady Mariska témában.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 16–17. o. ISBN 963-05-6805-5  
• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6