A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikusai

Kolozsvárott 1872-ben nyílt meg az első modern egyetem, amely 1881-ben felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. 1919-ben, a hatalomváltás miatt, el kellett menekülnie, előbb Budapesten, majd Szegeden működött, majd 1940-ben (részben) visszaköltözött Kolozsvárra. 1945-ben jogutód nélkül megszüntették, amikor létrehozták a Bolyai Tudományegyetemet. Ez utóbbit 1959-ben erőszakkal egyesítették a Victor Babeş Tudományegyetemmel, létrehozván a Babeș–Bolyai Tudományegyetemet.

Matematika az egyetemen

A kolozsvári egyetem korábban vált fontos matematikai központtá, mint a budapesti. A 20. század elején olyan hírességek tanítottak itt, akikre ma is állandóan hivatkoznak a matematika oktatása során is. Riesz Frigyes és Haar Alfréd funkcionálanalízisbeli, Fejér Lipót sorelméleti eredményei, Farkas Gyula híres egyenlőtlenség-rendszerekre vonatkozó lemmája (amely a nevét viseli) ma az alapképzés részei, a világ minden táján matematikát tanuló diák hall ezekről.

Kezdetben Brassai Sámuel és Martin Lajos tanította a matematikát, habár egyikük sem volt képzett matematikus, Brassai nem is foglalkozott a matematika kutatásával. Vályi Gyula és Réthy Mór már más szemlélettel rendelkeztek, fontosnak tartották nemcsak a tanítást, de a kutatást is. Brassai minden gáncsoskodása ellenére Vályi Gyula ápolta a Bolyai-kultuszt, rendszeresen tartott előadást a Bolyai-geometriáról. Schlesinger Kolozsvárra kerülésével meglendült a nemzetközi kutatásba való bekapcsolódás. A csúcs azonban akkor jött el, amikor Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Farkas Gyula (aki fizika előadásokat tartott, de matematikusként is számon tartjuk) tevékenykedtek a kolozsvári egyetemen. Klug Lipót az ábrázoló geometria máig egyik legnagyobb alakja.

Említésre érdemes még Schmidt Ágoston, a Kolozsvári Piarista Főgimnázium tanára, aki 1873-ban Rostockban doktorált, és 1874–1879 között magántanárként működött az egyetemen. Akkor ő volt az egyetlen a két matematikai tanszéken, akinek doktori fokozata volt. Sem Brassai Sámuel, sem Martin Lajos nem voltak doktorok, autodidakták lévén, az egyetem díszdoktorokká avatta őket.^[1]

1911-től Dávid Lajos, aki akkor székelyudvarhelyi tanárként dolgozott, magántanárként tanított a kolozsvári egyetemen (kéthetenként tartotta az óráit).

1940-ben a Szegedről visszakerülő egyetemre Riesz Frigyes nem jött vissza, csak Szőkefalvi-Nagy Gyula aki a szegedi tanárképzőből 1939-ben került az egyetemre, és aki a tanítás és kutatás mellett Kolozsváron dékáni szerepet is vállalt a háborús körülmények közepette igen nehézkesen működő egyetemen. Az ebben az időben még itt tevékenykedők közül (Borbély Samu, Varga Ottó, Dávid Lajos) csak Borbély Samu maradt a háború befejezése után is ameddig engedték, mert a magyar állampolgárságú tanárokat már nem tűrték meg az egyetemen az 1948-as tanügyi reform után.

A matematikustanárok listája

1872–1945 között a következő matematikusok tanítottak a Ferenc József Tudományegyetemen:

A szegedi egyetemen 1922 és 1940 között tanársegédek voltak: Radó Tibor, Kalmár László, Lipka István. 1940 és 1945 között a következő gyakornokok dolgoztak a kolozsvári egyetemen: Fejes Tóth László, Molnár József, Nemes Béla, Gáspár Gyula és Fila Jenő.

Könyvek és egyetemi jegyzetek

Az egyetem matematikusainak könyvei és kézzel írott sokszorosított egyetemi jegyzetei jó része ma is megtalálható a kolozsvári egyetem matematikai könyvtárában. Ezek közül több elérhető digitalizált formában.^[2] A jegyzeteket egyetemi hallgatók írták le gyorsírással az előadásokon, majd átírták, és azután került sor a sokszorosításukra.

Jegyzetek

Források

• Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. 2001.  
• Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos (szerk.): Erdély magyar egyeteme: Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. K. Ferenc József Tudományegyetem története. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1941.  
• Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, in: Cseke Péter, Hauer Melinda (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai', Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1999. A cikk angol változata
• Kolumbán József: Matematikai tanszékek a Ferenc József Tudományegyetemen 1940 és 1945 között, A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1940–1945, BBTE–EME konferencia, Kolozsvár, 2010. dec. 3.
• Szabó Péter Gábor: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921–1940). Műszaki Szemle, 46 (Historia Scientiarum 6). sz. (2009) 34–38. o.
• A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József tudományegyetem tanrendje, 1872–1919 között. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár.

További információk

• Filep László: Szemelvények Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez írott leveleiből, Műszaki Szemle 27 (Historia Scientiarum 1), 2004, Online hozzáférés
• Szabó Péter Gábor: A matematikus Riesz testvérek. Válogatás Riesz Frigyes és Riesz Marcel levelezéséből, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2010.
• Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai, Természet Világa, 1998. március, Online hozzáférés
• Gaal György : Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára, Alkalmazott Matematikai Lapok, 24 (2007) 303–318.
• Oláh-Gál Róbert: The Most Cited Hungarian Geometer of the Geometric Institution of the Technical University of Wien, VISMATH, Electronic journal, Published by Mathematical Institute, Belgrade. Online hozzáférés
• Oláh-Gál Róbert: Réthy Mór és Tullio Levi-Civita, In memoriam Toró Tibor (1931-2010), Fizikai Szemle 2011/7-8. 254. o. Online hozzáférés^{[halott link]}
• Oláh-Gál Róbert: Villanások Fejér Lipót kolozsvári éveiből, Műszaki Szemle 44 (Historia Scientiarum 5), 2008, 1. online hozzáférés 2. online hozzáférés
• Oláh-Gál Róbert: A Ferenc József Tudományegyetemen matematikából doktoráltak listája, Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), 2009, Online hozzáférés
• Oláh-Gál Róbert: Hogyan került Schlesinger Lajos Kolozsvárra? Műszaki Szemle 50 (Historia Scientiarum 7), 2010, Online hozzáférés
• Oláh-Gál Róbert, Sándor József: Brassai Sámuel, a kolozsvári egyetem első matematikaprofesszora, Műszaki Szemle 54 (Historia Scientiarum 8), 2011, Online hozzáférés
• Szőkefalvi Nagy Gyula: Önéletrajz, Online hozzáférés
• Weszely Tibor: Vályi Gyula élete és munkássága, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
• Weszely Tibor: 150 éve született Vályi Gyula, Természet Világa, 2005. január, Online hozzáférés Archiválva 2013. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Oláh-Gál Róbert: A statisztika oktatása a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 2012. 4 sz. Online hozzáférés
• Kása Zoltán: „Földöntúli vigasztalás a puszta lénye”. Pillanatképek híres matematikusokról: Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Szabadság, 2012. szept. 22. 9. oldal. Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek

• Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
• Szegedi Tudományegyetem
• Bolyai Tudományegyetem
• Babeș–Bolyai Tudományegyetem
• Matematikusok családfája